2016. szeptember 22.

Ezen a héten ünnepeltük az első házassági évfordulónkat! :)

Tavaly egy szép szeptemberi napon kötöttünk házasságot a közeli templomban szűk családi körben és néhány kedves barátunk társaságában.

Csodálatos nap volt! Minden a tervek szerint zajlott, ha újra kellene csinálnom, semmin nem változtatnék. Na jó, talán egyetlen aprócska dolgon. A nagy örömködés közepette az esküvői torta felszeletelésekor mi nem etettük meg egymást! Talán banális dolog, de azóta is sokszor eszembe jut, hogy ez olyan vicces pillanat (lehetett volna) és mi kihagytuk! Pedig a szüleink eléggé erőteljesen sugalmazták, hogy együnk már, de mi fel sem fogtuk, hogy miért mondogatják. :D Ehelyett, mint valami birkák, mi szolgáltuk fel egyesével minden vendégnek a tortaszeleteket. :D

Összességében a fenti kis "ziccert" leszámítva minden egyszerű volt, de nagyszerű és végre 6 együtt töltött év után hivatalosan is összekötöttük az életünket.

Az idei ünneplés nem volt fényűző, de a maga nemében mégis különleges volt. Most már majdnem hármasban töltöttük ezt a szép napot. Stílszerűen megnéztük a Bridget Jones babát vár-t :) főztem egy finom vacsorát és kaptam egy gyönyörű csokrot.

Remélem, még sok-sok évet tölthetünk együtt ugyanilyen nagy szeretetben a Férjemmel. <3

A profi fotókért köszönet Mészáros Péternek! http://kreativlatas.hu/

2016. augusztus 7.

Január végén még csak reménykedtem, hogy még idén világgá kürtölhetem, hogy kisbabát várok! :)

Januárban sajnos megszakadt az első terhességem, a babám nem fejlődött. Nagyon nagy csapásként éltem meg.

De most már itt van a kisfiam (mert már ezt is tudjuk :) ) és majdnem betöltöttem a 19. hetet! Egyre izgalmasabb az egész folyamat, most már mocorog és egyre nő a pocakom is.

Most Ő az életem központi része, minden gondolatom körülötte forog. Nagyon várjuk már, hogy megérkezzen és nagyon örülünk Neki. Január elejére várjuk és lassan bele is fogunk a készülődésbe, hogy mire itt lesz, már minden készen várja Őt.

2016. február 3.

Az idei év csupán egyetlen hónap alatt több boldogságot és még több szomorúságot hozott nekem, mint amennyit egyszerre el tudtam volna viselni.

Sajnos még nincs minden teljesen a helyén, kicsit szomorú vagyok, kicsit reménykedő, csalódott, ugyanakkor lelkes és bizakodó. Sok sok érzés kavarog bennem. Valószínűleg egy későbbi posztban hosszabban és részletesebben kifejtem majd, hogy mi is történt pontosan az elmúlt pár hétben, mert sok sorstársamnak lesz majd ismerős a történetem. De most még nincs itt az ideje, még bennem is csak dolgoznak az események.

Mindent egybevéve arra az elhatározásra jutottam, hogy nincs idő keseregni, az élet rövid! Van egy szuper férjem, klassz családom, otthonom, munkahelyem. Mi hiányozhat még? Hát egy dolog mindenképpen ... de a türelem rózsát terem. :) Úgy döntöttem, itt az idő belevágni egy régebbi (talán Instagramról indult) kihívásba, a #100daysofhappiness-be és tudatosan élvezni az életet és annak minden apró kis pillanatát.

Legyen hát ez az első napja valami újnak!