Még július elején Kismaroson kirándultunk. Utoljára általános iskolás koromban jártam arra. Nagy élmény volt visszatérni a családommal. :)

A kocsit a kisvasút végállomásán hagytuk, felszálltunk és egészen Királyrétig vasutaztunk. Nagyon retró volt. A kisvasút különböző megállóit egyébként a helyiek mindennapi közlekedésre is használják. Számomra mindig hihetetlen, hogy ilyen és ehhez hasonló (szép) helyeken is élnek emberek életvitelszerűen.

Királyréten egy hatalmasat kirándultunk az erdőben - ez számomra kevéssé volt élvezetes, mivel egyrészt iszonyat meleg volt, másrészt a természet nem kedvez az allergiámnak... De összességében ez is szép emlék marad, jókat nevettünk, kikapcsolódtunk kicsit.

Ezután visszatértünk a kisvasúttal Kismarosra, ahonnan átautóztunk Nagymarosra a Duna-partra. Sétáltunk és a fiúk kavicsokat dobáltak. Betértünk Édeske Alíz cukrászműhelyébe sütizni. Nagyon hangulatos cukrászda, apró kerthelyiséggel, finom sütikkel, fagyikkal, jégkásával és mindennel, ami szem-szájnak ingere. Hazafelé pedig megkoronáztuk a napot egy kiadós mekizéssel.